‘égbordozás’

Az ‘égbordozás’ minden felnőtt szerény hobbija.
Felnőttül az égbordozás annyit jelent, mint ‘wakeboardozás’. Ellentétben az égbordozással a gyerekek kedvenc hobbija a kerítésen futás. Ha ezt a tevékenységi kört kinövik, szinte átmenet nélkül következik az égbordozás. Felfedezhető tehát a rokonság e két aktív szabadidőtöltés között. Mondhatni, az égbordozás kisöccse a kerítésen futás. (51)

kerítésen futás

– Úgy néz ki, Sziszi ma lassabban fog hazaérni, mert a kerítésen keresztül mászik haza. Ez az új hobbija? – mutatok rá az óvoda kerítésén csüngő kínai kislányra.
– Igen, de én is tudok a kerítésen futni! – büszkélkedik.
– Ezek szerint neked is ez a hobbid…
– Hát igen.
– Ezek szerint minden gyereknek ez a hobbija?
– Mhm… – bólint.
– És hogyan kell ezt helyesen művelni? Hogyan kell kerítésen futni?
– Ha van a kerítésen beton, a felénél, akkor oda felállsz és mész – mutat pontosan arra a magasságra a mellettünk lévő kerítésen, amit még kényelmesen elér.
– Csak arra kell ügyelned, hogy elférjen egymás mellett a két lábad ugye?
– Igen. Nézd csak, itt már nem tudok menni. Mert a tetején nem tudok járni – mutat egy számára megmászhatatlan kerítés-szakaszra. S közben valaki jár a fák hegyén. Mi pedig járjuk a nedves novembert. A két gyermek harsányan köszön el egymástól. Újfent az edzés az úti célunk.
– És a felnőttek nem tudnak kerítésen futni? – kérdem.
– Nem, ők nem! Érted, ők felnőttek – mondja ellentmondást nem tűrő hangon, majd folytatja: Mi meg gyerekek vagyunk. A felnőtt felnőtt, a gyerek pedig gyerek – teszi hozzá legyintve és olyan magabiztossággal, hogy azonnal elhiszem, oxigénmaszk nélkül mássza meg a legmagasabb kerítést is.

Kerítésen futás, ismerős arc, ismerős technika.
Kerítésen futás, ismerős arc, ismerős technika.

– Mikortól lesz a gyerekből felnőtt? – kérdem újra.
– Te hány éves vagy? – visszakérdez.
– Én 36 vagyok.
– 36 évesen felnőtt a felnőtt.
– És 28 évesen még nem?
– Az mennyi? Az sok?
– A 28 valamivel kevesebb, mint 36.
– Akkor a 28 éves még gyerek.
– Szerintem 28 évesen az ember már nem tud kerítésen járni. Ilyen idősen már biztosan elfelejtette…
– De tud, ő még tud – feleli komolykodva, én meg próbálom kihozni a maximumot a beszélgetésből.
– És a felnőtteknek mi a hobbija, ha nem a kerítésen futás?
– Az égbordozás – ez annyit jelent felnőttül, hogy wakeboardozás.
– Minden felnőttnek ez a hobbija?
– Igen ez – vágja rá kicsit ingerülten.
– De én ezt nem űzöm, ugye tudod? Akkor nekem is ez a hobbim?
– Neked is! Mert az agyad irányít, nem te irányítod magad.
– Vagyis majd valamikor én is fogok wakeboardozni?
– Majd igen.
– És szerinted mégis mikor? – kíváncsiskodom.
– Majd meglátod…
– Vagyis ha jól értem, az agyam mondja majd meg, hogy pontosan mikor?
– Igen. Például ha mérges vagy, azt is az agyad mondja meg. (348)